Pszichológiai tanulmányaimat a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia szakon végeztem, Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológia szakirányon.
Mindig is azt éreztem, hogy leginkább gyerekekkel szeretnék dolgozni, hamar megtalálom velük a hangot. A családterápiát is azért választottam, mert úgy gondolom, sokszor nem csak a gyermekkel, de az egész családi rendszerrel kell foglalkozni, egyszerre, egy időben, mert egy gyermek megörökli szülei, családja genetikai és viselkedésbeli mintázatait.
Felnőve ezek a mintázatok rengeteg segítséget adnak nekünk, hiszen személyiségünk építőkövei, ugyanakkor párterápiában ezeknek az építőköveknek a megértése feladattá válik. Hiszem, hogy össze kell fésülni két eltérő személyiségű ember, eltérő környezetből származó élettapasztalatait, hogy az elakadások gyökereit felismerve közös családi normát tudjanak kialakítani, megértve, ha kell, felülírva a múlt mintázatait. Mindketten azt hozzák, amiben felnőttek.
Saját tapasztalatból is tudom, egy hosszabb párkapcsolatban rengeteg hullámhegy és hullámvölgy van, megannyi alkalommal kell megkérdőjelezni, újra gondolni, felülírni. Ezután a szülőség az, mely a legnagyobb önismeret, melyben átdolgozásra kerül a saját gyermekkor, a szülői mintázat, megoldásmódok.
Az én megélésemben a családi élet egy véget nem érő kaland, melyhez gyakran szükséges némi humorérzék.
Amiben szívesen segítek: párkapcsolati elakadások, ezzel egy időben saját magunk megértése, nehézségek együttes megbeszélése, gyermekvállalással kapcsolatos félelmek feldolgozása, gyermeknevelési tanácsadás.
Elérhető: XVIII. kerület